Szijjártó Péter a magyar-amerikai kapcsolatok aranykoráról beszélt

„És ennek az új aranykornak a magyar-amerikai együttműködésben kellően stabil alapot ad a gazdasági együttműködésünk” – fogalmazott a miniszter.

Erőre kapó terroristák és nélkülöző százmilliók határozzák meg a Száhelövezetet, Ruanda és Kongó között pedig az amerikai vezetés igyekszik békét teremteni.
A dél-szaharai Száhel-övezet 2025-ben is a globális instabilitás egyik epicentruma. Terroristacsoportok térnyerése és a klímaváltozás hatásai súlyosbítják az egyébként sem könnyű helyzetet. A szélsőséges időjárás, például az aszályok és áradások csökkentik a mezőgazdasági termelékenységet, ami éhínséghez és migrációhoz vezet. Az ENSZ becslése szerint 2025-ben 305 millió ember szorul humanitárius segítségre a régióban. Ezenkívül a politikai instabilitás, különösen a katonai puccsok sorozata Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban, tovább gyengítette a kormányzati rendszereket.
Az övezetet évtizedek óta fegyveres konfliktusok sújtják, amelyek globális kihívásokat is generálnak, például az Európába irányuló migráció terén. „A strukturális kiváltó okok, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és az erőforrás-szűkösség régóta jelen vannak, de önmagukban nem elegendők a harcok fenntartásához” – mondja Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. Az eseményeket többek közt a szélsőséges csoportok előretörése és az etnikai feszültségek élezik ki. Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban az úgynevezett etnodzsihádizmus narratívájával mozgósítják a helyi közösségeket, amelyek az államot gyakran egy másik etnikai csoport elnyomó eszközének tekintik. „Burkina Fasóban a dzsihádisták az ország 60 százalékát ellenőrzik, átvesznek bizonyos állami funkciókat, például a bíráskodást vagy a közigazgatást” – mutat rá a szakértő.